Rólunk mondták

9. TV

A Viola Öko ház átadása

Geotermikus rendszerrel újonnan épített Viola Ökoházról átadási ünnepségén készített riport.

Nagyító

Mit is jelent manapság a geotermikus energia

Geotermikus rendszerrel átaott fővárosi társasház - interjú Terjék istvánnal.

9. TV

Heti Portré - Terjék István

A 9tv-ben Terjék istváról szólü riport.

9. TV

Ferencváros Napja

Pro Urbe díjátadó

HVG

Havi rezsi: 4000 Ft. Van politikamentes rezsicsökkentés is!

2014.január 24.

ELOLVASOM

Ökoház a Márton utcában

Középső-Ferencvárosban, a Márton utca 10. szám alatt szeptember elején adták át azt a lakóépületet, mely egészen egyedülálló módon ötvözi mindazt, amit a környezettudatos gondolkodás megkövetel a mai kortól. Az egyedülálló épületről Terjék István, okleveles gépész- és gazdasági mérnököt, az építtető TRX Consulting Kft. ügyvezető igazgatóját faggattuk.

- Úgy tudom, Önök már letették a névjegyüket Ferencvárosban.

- Cégünknek ez az első önálló épülete a fővárosban, de már tizenkét éve részt veszünk a ferencvárosi rehabilitációban: építettünk az Angyal, a Telepy, a Lenhossék, a Sobieski utcákban. Az első geotermikus házunk 2009-ben, Miskolcon került átadásra. Az ott szerzett tapasztalatokat már hasznosítottuk a Márton utca 10-nél.

- Miért fordul egy építőipari vállalkozás a geotermikus fűtés, és a környezetbarát megoldások felé?

- A válság kezdetén úgy éreztük, hogy valamit változtatni, javítani, újítani kell, ha talpon akarunk maradni az ingataggá váló ingatlanpiacon. Azt is mondhatom, hogy a mi esetünkben a válság kitörése serkentő hatással bírt, hiszen reagálni kellett a megváltozott piaci helyzetre. Felismertük, hogy a környezettudatosság egyre fontosabb a potenciális lakásvásárlók számára, s az energiatakarékos megoldásoknak konkrét, zsebre menő hatása is vonzó lehet. Ráadásul az általunk épített Ökoház azokon is segíthet, akik – és sajnos mintha egyre többen lennének – légzőszervi allergiákban szenvednek.

- Milyen műszaki megoldásokat takar a Márton utcai ház homlokzata?

- A ház önálló geotermikus fűtő-hűtő rendszerrel rendelkezik, ami „első körben” azt jelenti, hogy a lakástulajdonos nincs kiszolgáltatva az energiahordozók árváltozásának.

- Talán vannak még, akik összekevernék a geotermikust a geometrikussal…

- A fűtés úgy történik, hogy száz méter mélyre lefúrt talajszondák segítségével kivesszük a föld hőjét, amit a keringő folyadék egy hőszivattyúba juttat, ami a fűtéshez harminc-harmincöt fokos vizet állít elő, a használati meleg víz pedig negyvenöt fokos. A rendszer nagyszerűsége az egyszerűségében rejlik, hogy képes arra is, hogy nyáron hűtse a lakást.

- Túl azon, hogy vitathatatlanul környezetbarát egy ilyen „kémény nélküli” rendszer, mennyit lehet ezzel spórolni?

- A fűtés költsége egy jól működő rendszernél körülbelül fele a hagyományos megoldásokkal elérhetőnek, hűtésnél pedig – mivel csak a folyadékot kell keringetni – a hagyományos légkondicionálás energiafelhasználásának huszada elegendő. Persze, ehhez az is kell, hogy elfelejtsük a hagyományos radiátoros fűtést, és helyette nagy felületeken a padlót, a falakat fűtsük… nyáron pedig a plafont hűtsük! Az így kialakított rendszer nem csak hatékony, de egészen másfajta hő- és komfortérzetet eredményez, mint a radiátor.

- Hol jön a képbe az allergia?

- A házi poratka ürüléke, az allergén vegyszerek, a pollenek a porhoz tapadva fejtik ki átkos hatásukat. Egy radiátoros fűtésnél a levegő folyamatos mozgásban van, s vele együtt mozog a por is. Ezzel szemben a nagy felületen történő fűtésnél ilyenfajta légmozgás nincsen.

- Persze, ezt a meleget meg is kell őrizni…

- Éppen ezért komoly figyelmet fordítottunk a ház hőszigetelésére. A külső falak negyvennégyes téglából készültek, manapság sokan építenek lakásokat 25 centiméteres külső falakkal. A vastag téglafal miatt megtehettük azt, hogy nem alkalmaztunk olyan hőszigetelő anyagokat, melyek megszűntetnék a falak szellőzését.

- Sokan még csak barátkoznak a gondolattal, hogy a házakhoz „energetikai minőség-tanúsítvány” kell. Ebből a szempontból mit tud a ház?

- A ház „A+” kategóriás, ami a legmagasabb a mostani rendszerben. A hagyományos fűtéssel rendelkező házak általában komoly hőszigetelés után tudnak bekerülni az „A” kategóriába, a régi téglaépítésű házak általában C-sek, egy átlagos panellakás pedig leginkább E kategóriába sorolódik.

- Lesz folytatás?

- Természetesen az a célunk, hogy legyen, hiszen az általunk képviselt irányvonal összhangban van az Önkormányzatnak a Gát utca környékét érintő terveivel. Tudomásom szerint a hosszabb távú rehabilitációs tervek között szerepel, hogy a Gát utca sétálóutca lesz, ami nagyon bíztató a további ökoházas terveinkre nézvést.